Elérkezett a december, az év utolsó hónapja. Csak dolgozik az ember, nyelvét kilógatva. Jön a KARÁCSONY, meg az ajándékhegyek.
Én nagyon várom már, hogy a családdal legyek. Kívánságok listája készül, hol és mit kapok? Megtalálom-e majd végül, mit ajándékba adok?
Régi szép ünnepek, mikor még a szív ihletett, bájos, vidám meglepetést, kedves ?szinte ölelést. A pénz most a minden a világban. Neked Swarovski kristályos karácsonyfád van? Darabja tízezer forintos? Szerinted is ez a fontos? Márkás ruhák, kabátok, órák, láncok, kamerák. A hitelb?l vett nagy csodák.
Az örömöd, hogy ez is megvan, az új évvel mind elillan, s hogy tartozásod megadd, túlórákba veted magad.
Belekezdesz az éves verklibe. Szerinted ennek így kell lennie? Hol marad a gondtalan életed, hogy napod a családdal töltheted…
Bár megkapsz majd nagy dolgokat, lehet. Vizsgáld meg bennük a szeretetet. A Karácsony, tudjuk, pont az a nap, amikor valamit mindenki kap.
Döntsél hát most, mit adsz majd akkor, nagy érték? tárgyat, vagy valamit magadból.
Boldogság és szeretet töltse be a szívetek. Ahány csillag az égen, annyi gyertya égjen. Bennetek világítson, a szeretet el ne múljon.
Legutóbbi módosítás: 2009.12.01. @ 16:12 :: Szmolényi Edit