saját fotó: 2007. június *
Már tudom, hogy azon az alkonyon
mosolyoddal kerested mosolyom.
Szememben megláttad a fényt,
amit akkor küldtem feléd.
Most egyre közelebb a távol,
mérföldekről is tisztán látszol,
ezerszínű szivárványt játszol,
és csak játszol és csak játszol…
Világítasz ködös estéken,
amikor elkóborol lelkem.
Lámpafénynél kivirul arcod,
hangoddal szívem nyitogatod.
Már-már azt hiszem, hogy valóság,
mellettem állsz, megfogom kezed,
életre kelsz, pedig csak álom ez,
amiben daloddal dalomra lelsz.
Már tudom, hogy azon az alkonyon,
mosolyodra rátalált mosolyom,
lelkemet lelked magához ölelte…
és együtt szálltunk fel a mennybe.
Legutóbbi módosítás: 2009.12.13. @ 20:20 :: Szulimán Eleonóra