Télnek öble már befagyva –
jég alá szorult a zord id?
Léket ütve tör ki rajta
tomboló dühében, és er?-
re kap – havat hegyekbe hord –
temetve véle görgetegbe holt
parányi testeket –
Hatalmasak hatalma gy?z –
kicsik vagyunk, mi emberek…
Legutóbbi módosítás: 2010.01.31. @ 12:45 :: Czirják Jolán