88 évesen elhunyt Fekete Gyula író, szociográfus, újságíró, a Magyar Írószövetség Örökös Tagja, tudatta a Magyar Írószövetség szombaton.
Fekete Gyula 1922-ben született Mez?keresztesen, 1942-t?l a József Nádor M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karának hallgatója volt.
1956-ban a Magyar Írószövetség prózai szakosztályának titkára lett, decemberben letartóztatták, 1957-ben szabadult.
1965-ben a Budapest cím? folyóirat szerkeszt?je lett. 1966-ban kezdte “Egy korty tenger” cím? rádiós sorozatát. A nyolcvanas években volt a Magyar Írószövetség alelnöke, 1988-ban a Hitel szerkeszt?ségének munkatársa lett. 2004 óta a Százak Tanácsa közhasznú egyesület alapító-elnöke.
Pályájának els? szakaszában a városba került falusi embereket ábrázolta (Eszmélet, Kati, 1953). Sorsokat felvillantva, krónikaszer? hitelességgel örökítette meg egy házaspár történetét (Vér és korom, 1954). Didaktikus vonások, érdekes cselekmény jellemzi utópisztikus és ifjúsági regényeit.
Díjai
Kiváló Munkáért (1949)
József Attila-díj (1953, 1963, 1973)
A M?vészeti Alap Irodalmi Díja (1978)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1982)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
Prima díj (2009)
M?vei
Májusfa (kisregény, 1952)
Eszmélet (elbeszélés, 1953)
Kati (kisregény, 1953)
Bulgáriai emlékek (útirajz, 1954)
Vér és korom (irodalmi szociográfia, 1954)
Ismer?sök (elbeszélés, 1955)
Májusi felh?k (dráma, bemutató: Katona József Színház, 1956)
Szemfényveszt?k (jelenet, bemutató: Vidám Színpad, 1958)
A kék sziget (tudományos-fantasztikus regény, 1959)
A fiatalasszony (regény, 1960)
Kincskeres? Pipitér (ifjúsági regény, 1961)
A falu szépe (regény, 1961)
A h? asszony meg a rossz n? (regény, 1963) (oroszul: 1987)
Az orvos halála (regény, 1963 (angolul, oroszul: 1965, németül, szlovákul: 1966, csehül, észtül, lettül, litvánul, bolgárul: 1967, románul: 1979)
Szerelmesek bolygója (tudományos-fantasztikus regény, 1964 (szlovákul: 1966, németül: 1967)
Ezeregyedik esztend? (regény, 1965 (oroszul: 1985)
Lányszöktetés (elbeszélés, 1966)
Csördül? ég (regény, 1967) (oroszul: 1985)
Vallomás hajnalig (regény, 1970 (oroszul: 1985)
Fortélyos félelem igazgat (tanulmány, 1970)
Éljünk magunknak? (dokumentumgy?jtemény, 1972)
Magyarország, fotóalbum (kísér? szöveg Fekete Gyula, fotók Alapfy Attila és Balla Demeter) 1972 (németül, oroszul, angolul, franciául, 1972, lengyelül, olaszul: 1974, spanyolul: 1975)
A fiú meg a katonák (regény, 1972 (oroszul: 1983)
Mindene megvan? (levélszociográfia, 1973)
Egy korty tenger (esszék, 1974)
Triszex (fantasztikus regény, 1974)
Mézeshetek (regény, 1975 (oroszul: 1986)
Három (regény, 1976)
Miskolc, fotóalbum Balla Demeterrel (1976)
Január, február, március (regény, 1977) (oroszul: 1985)
Perújrafelvétel (elbeszélés, riport, 1977)
Történelem hangszalagon (riportkönyv, 1977)
Száz korty tenger (válogatott publicisztika, 1977)
Levelek a magányról (levélszociográfia, 1979)
Hiányzik egy férfi (regény, 1979) (oroszul: 1986)
A falu szépe (regények, 1980)
Els? csók (elbeszélés, 1980) (oroszul: 1983)
Bodrog-parti szerelmeink (regény, 1981)
Boldog házasságok titkai (levélszociográfia, 1981)
Elfogultságaim térképe (esszé, 1981)
Sarkcsillag (esszék, jegyzetek, vitairatok, 1983)
Április, május, június (regény, 1983)
Tengercsepp (aforizmák, 1985)
Szerelmesek bolygója (tudományos-fantasztikus regények, 1985)
Hogyan lettem író? (Emlékek, tárcák, elbeszélések, 1986)
Meditáció Amerikáról (1987)
Esztend?re vagy kett?re (gyermekversek, mesék, 1987)
Gondolkozzunk, magyarok! (vitairatok, interjúk, 1989)
Süket a meztelen király. Közgondok, vitairatok (1989)
Vitairat a jöv?r?l (1990)
Véreim, magyar kannibálok! Vádirat a jöv? megrablásáról (publicisztikai írások, 1992)
Madártávlat (elbeszélés, 1993)
Különvélemény (vitacikkek, 1993)
Örökségünk (1994)
Csendes ellenforradalom (ifj. Fekete Gyulával) (vitairatok, Budapest–Ungvár, 1993)
Verses gyerekszínpad iskolai ünnepségekre, anyák napjára (Ungvár–Budapest, 1993)
Napló a történelemnek. 101 éjszaka (1997)
Az els? számú közügy (vitairat, Balatonboglár, 1997)
Fekete Gyula
1979, Kossuth K.
Részletek a könyvb?l
Fölrajzolódik ezekben a… hozzászólásokban a magány gondjainak térképe, egyel?re vázlatos térképe, de vázlatában is társadalmi méret?. A várost, a falut, a különböz? korcsoportokat, foglalkozási ágakat behálózzák a sokféle magányérzet micéliumai…
Óriási irodalma van a magánynak, az elmagányosodásnak. Kétségkívül tanulságos volna csak futólag is áttekinteni az ilyen-olyan korban… ilyen-olyan tehetséggel lesz?rt, néhány legfontosabb tanulságot, tapasztalatot.
Valószín?leg ott van a legnagyobb szükség a besegítésre, ahol a munkahely egynem?södik, és .. itt is nagyobb gond: a n?i gettó.
A „pár nélkül élni” és a „társak nélkül élni” magányát különösen nehéz elviselni, ha a fölöslegesség érzetével párosul; azzal az érzéssel: nincs rám szüksége senkinek. Ez a rosszfajta magány terjed?ben van minálunk; n? és még jó ideig n?ni fog az öregek aránya a társadalomban. Sz?külnek a családi keretek, elég sok a gyerektelen vagy gyerek nélkül maradt öreg, Vagy távol kerülnek a gyerekek a szül?kt?l, s vannak, sajnos, a földrajzi távolságnál nehezebben áthidalható távolságok is…Létbizonytalanság, elsikkadó életcél, védtelenség, lelki—testi kielégületlenség, kitaszítottság — sokféle hiányérzet összegez?dik a levelekben
A terhes magány — nem magánügy. Minden fajtájának oldása: fontos közérdek. Méghozzá olyan tiszta közérdek, amit nem zavarnak ilyen-olyan érdekellentétek, nem kell a mások rovására keresni a megoldást, s?t, számos lehet?ség kínálkozik önköltségi alapon, egyetlen fillér állami dotáció nélkül is.
A nemi partner keresését a hozzászólók is általában magánügynek, magángondnak tekintik. Csakhogy ez a magánügy az egész társadalmi-közösségi életre sokféleképp, er?sen kisugárzik, s nem volna helyes eleve kirekesztenünk a közfelel?sségek hatóköréb?l…. A reklámozott „szexuális forradalom” a mélységekig felkavarta a magánéletet, az érzelmi világot, az erkölcsi ítéleteket. S konszolidáció még a látóhatáron sem ígérkezik egyel?re.
A múltból örökölt, direkt formáktól — házasságközvetítés, házassági hirdetések — sokan idegenkednek, és nem mondhatnám, hogy alaptalanul. Mások elfogadnák ugyan ezeket a formákat, de vitatják korszer?ségüket, gyakorlatukat, hatékonyságukat, szintén nem alaptalanul…. Mer?ben újszer? gond: egyre kevésbé fedik egymást a házastársat illet? n?i és férfi igények – volt err?l szó a diplomás n?k párválasztása kapcsán. El?reláthatóan ez a gond tovább súlyosbodik: egyre inkább a lányok javára tolódik el a továbbtanulók aránya….. Az anyagilag független n? már nem feltétlenül és nem els?sorban a családfenntartót keresi a férfiben; nem ritkán még a szellemi és érzelmi értékeknél is hangsúlyosabban a nemi vonzást (a szerelmet). .. Azért – némiképp más vetületben, mint régen — ma is latba esik a párválasztásnal az egisztencia. A férfiak lehet?sége ugyan er?sen csökkent a „ben?sülésre”, de a n?knek ma is gyakran lehet „f?nyeremény” a beérkezett férfi, a többnyire már középkorú, id?sebb férj, s ezért érdemes vállalni meglehet?sen nagy korkülönbséget is.
De nem igaz, hogy csupán ezért. A „jó fej” vonzása különösen er?s ma a n?kre, s ez a vonzás nemzedéknyi távolságon át is hat.
A megoldást illet?en: ez id? szerint nincs igazán gazdája, felel?se a vitában leltározott gondok jó részének; tehát az okos javaslatok is egyel?re csak javaslatok. Gazda nélkül. Egyetlen tömegszervezet sem vállalta eddig a gazda szerepét .. A legtöbb igény, javaslat azt a kérdést illeti: hogyan lehetne intézményesen megkönnyíteni, segíteni a párkeresést, a párválasztást… Ha részben ellentmondók is a javaslatok, nem zárja ki egyik a másikat.
Forrás:
MTI
wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
