“Hármas csodajellel ékes szent ünnepnapot ülünk: e napon csillag vonja a bölcseket a jászolhoz, e napon bor lett a vízb?l a kánai menyegz?n, e napon úgy akarta Krisztus, hogy János megkeresztelje ?t, hogy üdvözítsen minket, alleluja!”- énekli meg a középkori magyarországi rítus az ünnep hármas tárgyát.
A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. (Egyes keleti keresztény egyházak január 6-a helyett január 19-én tartják.) Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséb?l, megkereszteléséb?l ered. A víz és a tömjén megszenteléséb?l alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Empifániaünnepét a 4. században tartották meg els?ként a korai keresztény egyházak. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφÃ?¬νεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φÃ?¬ινω „megjelenni, felt?nni” igéb?l). Január 6-án el?ször Jézus születésnapját, karácsonyt ünnepelték. E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamint els? csodatételét is, amikor a kánai menyegz?n a vizet borrá változtatta. A Születés csodája vagy a kánai menyegz?é e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztel? Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.)
Fernando Gallego: Vízkereszt
1480
Panel Museum of Art, Toledo
A Római Birodalom területén december 24-25-én tartott szaturnália és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i id?pontra, és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott. A katolikus egyházban els?sorban a háromkirályok imádásának, a keleti keresztény egyházakban pedig Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepévé vált.
A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepét?l szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát. Egy másik katolikus hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hív?k a vízbe ugrottak érte.
Újévt?l Háromkirályok napjáig tartott a koleda, vagyis a házszentelés, kés?bb egyszer? jókívánságmondó szokás.
Juhász Gyula
Vízkeresztre
Jövének távol, boldog Napkeletr?l
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekr?l,
Kir?l legenda és jóslat susog.
Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!
Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jöv? királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.
? édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pinty?két néz, mely szent szeliden
A Sz?z Mária vállán megpihen…
Az 1499. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, s?t a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg. A víz és a tömjén szenteléséb?l alakult ki a házszentelés, amelyre már Mátyás idejéb?l van emlékünk. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. – A protestáns vidékeken a házszentelés tiltásával is találkozunk. Az evangélikus gömöri esperes az 1604. évi vizitáció alkalmával meghagyta:
„Epiphania napján ne járjon a lelkész feszülettel az utcán, mert ez botrányos, hanem egyezkedjék inkább híveivel, hogy ezen szertartás nélkül is adják meg, amit ilyenkor adni szoktak.”
Ferences antifonálé (14. század) egy lapja – Vízkereszt zsolozsmájának kezdete (kvadrát notációval lejegyezve).
Bod Péter:
„Ezen az Vízkereszt Napján, még mikor legels?ben keresztyénekké lettenek a ‘Magyarok ‘s elegyesleg voltak a’ Pogányokkal, ugy rendelték az Magyar K. Fejedelmek, hogy e’ Pap minden ember házához elmenyen a’ keresztel, valami áldást mondjon ‘s akor ki-tanulja, ki a’ Keresztyén ‘s ezért a fáradságáért adjon minden valami alamisnát.”
A római katolikus. falvakban a pappal együtt ment a kántor, két ministráns és az egyházfi, aki a pénzt, az ajándékot gy?jtötte össze. Göcsejben a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak. A szentelés után a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztend?ben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék. Székelyföldön a házszentelés után a papot ég? gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender. Az is szokásban volt, hogy a lány a házszentelés el?tt nyakából levette a gyöngyöt, s a küszöb mellett a sz?nyeg alá dugta, ahol a pap átlépte. A szentelés után a sz?nyeg alól kivette és a párnája alá tette, mert azt tartották, megálmodja, ki lesz a jövend?belije.
Szenteltvízhint?
(fotó: Legeza Dénes István)
A szentelt víz, nagy szerepet kapott az ember és állatgyógyításban is. Még Vízkereszt napján beszentelték vele az állatokat, megitatták ?ket, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, rühesek. Hasonlóképpen magukra is locsoltak a vízb?l, rontás, betegségek, himl? ellen. Az Ipoly mentén a ház földjét meglocsolták szentelt vízzel, hogy Isten áldása legyen a házon. Az esztend? során pedig megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürd?vizébe, meghintették vele az esküv?re induló menyasszonyt és v?legényt, a haldoklót, s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek, és a vihar el?zésére is.
Ágh István
Üres bölcs?nk járása
Szilveszter után készül?dtünk a háromkirályozásra. Magunk is kicsi királyok. Vízkeresztre papírsüvegeket ragasztottunk, férceltünk, nem királyi koronákat, inkább a püspökök fejfed?jéhez hasonlatosat, sztaniol- és krepp-papír dísz?t. Menyhárd királynak faugrató csillag volt a kezében. Szerkezete nagy kézügyességre vallott, én sohasem tudtam megcsinálni. Az egymásra szerkesztett összehúzható és kiugratható lécecskék végén a cseng?s betlehemi csillag. S mikor rákerült a sor a „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad” dallamára, a csillag csöngöl?zve kilök?dött. Boldizsár király nem mázolta be magát korommal, mégis ilyent beszélt: „Én Boldizsár királ vagyok. Messzi földr?l jöttem. De azt meg ne csodálják, hogy így megfeketedtem, mert én Krisztus urunk tüzében születtem, kívül is, belül is feketére égtem.” Mindig kívántunk valami jót a ház gazdájának, asszonyának.
Háromkirály-járás
F?ként a Dunántúl déli részén ismeretes ez a szokás. Egykori teljes alakjában cselekménye a következ?: a/ a f?szerepl?k Gáspár, Menyhárt, Boldizsár (három király), Heródes, valamint (ha volt) a katona és az angyal bemutatkozása. b/ Heródes, a betlehemi gyerekgyilkos jelenete, viadala az egyik királlyal c/ a “Csillag” kiugratása ( a csillag egy rugószer? keresztezett fára volt rögzítve, össze lehetett húzni és ki lehetett nyomni, a végén szita volt, kívül beragasztva, nagy arany csillag tündöklött rajta, bent középen gyertya volt, amit a házba érve meggyújtottak.) d/ az ajándék kérése és átvétele. A korábban vízkereszti házszentelés részeként szerepl? Háromkirály-járás mára önálló adománygy?jt?, jókívánságmondó szokás lett és általában leegyszer?södött.
Azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél. Hideg id? esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A jugoszláviai magyarok szerint, ha e napon esik az es?, akkor férges lesz a mák, ha hideg van, rossz termésre lehet számítani. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz. Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az id?, akkor hamar jön a tavasz.
Arany János
Ha napfényes vízkereszt…
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregekt?l tudom ezt,
Higyjük el, probatum est.
Kelt: hoc anno, Buda-Peszt.
(1882)
A Kárpát-medencében
A magyarság körében különböz? népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez köt?dnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcs?re is szent vizet hinttek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezd?bet?jét vésték fel, így: G + M + B. Ez egy 15. századi eredet? szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
A mediterrán országokban
Itália egyes vidékén La Befana, vagyis a Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat.
Az olaszoknál és a spanyoloknál az ajándékozás f? napja nem is a Szenteste, hanem a Vízkereszt napja, avagy annak el?estéje.
Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban,
Spanyolországban Vízkeresztkor – a mi mikulásunkkal ellentétben – a gyerekek kitisztított, kifényesített cip?iket a küszöb elé téve ajándékaikat a Háromkirályoktól várják.
Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.
W. Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok (részlet) – Haumann Péter, Schütz Ila, Huszti Péter, Szerednyey Béla, Pusztaszeri Kornél
http://www.youtube.com/watch?v=X2Dc45lkOfE
Az ünnephez kapcsolódóan számos irodalmi feldolgozás született, az egyik legismertebb ezek közül minden bizonnyal W. Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok cím? komédiája. Ennek egyik sikeres adaptációját legutóbb Nádasdy Ádám fordításában és a Quimby zenei közrem?ködésével láthattunk a Centrál színházban, de számos verset is találhatunk, ha rákeresünk a Betlehem, a háromkirályok vagy a vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó alkotásokra, többek között Babits Mihálytól, Juhász Gyulától, Ányos Páltól; a képz?m?vészeti ábrázolásoknak pedig se vége, se hossza.
Vízkereszt, vagy amit akartok. (QUIMBY)
http://www.youtube.com/watch?v=WYRadHBZ4SI
Irodalom
Franz, A.: Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter (I., Freiburg im Breisgau, 1909); Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914); Szendrey Zsigmond: Népi foglalkozások, népszokások (Népünk és Nyelvünk, 1935); Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából (Bp., 1974).
Forrás:
MTI
Magyar Néprajzi Lexikon
kulturpart.hu
hu.wikipedia.org
mult-kor.hu
sulinet.hu
mek.oszk.hu
jelesnapok.oszk.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
