Ha más feje rest elidőzni a múlton,
önmagam ringatom majd feledésbe,
s, ha szól, hová tűntél, késik a válasz,
csak annyira éppen, mint most a levél,
mit várna az ember, de üres a láda
és kérdőjelekkel telve füzet,
kifogy ma a tinta, nincs jeligém több,
tűzre veled recsegő venyige!
Legutóbbi módosítás: 2010.01.20. @ 07:38 :: Kőmüves Klára