Találhat még, hajdan
fiókból elcsent gombokat!
Csókol, meséli az együtt kergetett álmokat
felém int – megérint – e gyönge fuvallat
szerelmesen ölel:
nem meséli el soha.
Most gyönyör?n, apró
szusszanásait ill?n elrejtve,
már szeretjük is egymást a földön,
az izzadt leveg?n
végül zsebemben, hol végre meglelem
szívemnek hajdan oly kedves
szürke, kopottas gombkészletem..
Legutóbbi módosítás: 2010.01.10. @ 07:11 :: Kovács György