Ahogy haladnak az évek, decemberben mindig eszembe jut a történet.
Azon az emlékezetes újévi prédikációjában a Tisztelendő bácsi arról beszélt, hogy:
— Nem az az igazi ajándék, amit karácsonykor kapunk, hanem az, amit szilveszter éjszakáján küldenek nekünk.
Alaposan rácsodálkoztunk, és gyermeki kíváncsisággal figyeltük. Milyen ajándék várható még?
— Ha búcsúzik az esztendő, és jön a következő, akkor éjfélkor mindenki kap egy nagy dobozt. A dobozban van tizenkettő kisebb doboz, és minden dobozban van még kisebb doboz, ami az adott hónapok napjait rejti. Az, hogy ki hány dobozt kap, csak később derül ki, amikor már éljük a napjainkat. Előre nem tudjuk, hányat kapunk. Minden doboz ajándék, jól kell vele bánni, meg kell becsülni. Életünk addig tart, ameddig az ajándékdobozaink tartanak.
Régen elfelejtettem volna, a nagy tudású Dr. Papp Imre tisztelendő bácsi szavait, ha hazafele menet nem történik a következő.
Az egyik ház kapuján, fekete kerettel megláttuk az értesítést. Húgommal egymásra néztünk, és szinte egyszerre mondtuk.
— A Pásztor néninek egy doboza volt!
Futottunk hazáig, meg-megcsúszva a frissen esett hóban. Berontottunk a konyhába, és egymás szavába vágva meséltük a történteket. A nagymama egy darabig hallgatott, majd megszólalt.
— Most pedig vetkőzzetek le, és utána akarom hallani, mi olyan fontos nektek!
Ilyen gyors vetkőzést és átöltözést még nem produkáltunk. Mire újra a konyhába értünk, nagymama éppen a disznótorost dugta a tűzhely sütőjébe. Leült a fehérre festett karosszékbe, és maga elé állított bennünket.
— No, lányok, halljam!
Mi meséltünk. Nagymama eltűnődött, és csak annyit mondott.
— A Tisztelendő bácsi igazat mondott, minden dobozt, vagyis napot, meg kell becsülni, majd megélitek — kicsit megpaskolta a karunkat, mosolygott, és elbocsátott bennünket.
Azóta sok év telt el. Dr. Papp Imre tisztelendő, akit az egyetem dobogójáról a történelem vihara a falunkba kényszerített, már régen hittársai mellett talált lelkének békét.
Nagymamánk utolsó éves ajándékdobozaiból csak egy hiányzott. Igaza volt, számunkra minden napja ajándék volt.
Vajon mennyi ajándékdobozt kaptam, kaptunk, amikor eljött szilveszterkor az éjfél?
szerkesztette: Nagyajtai Kovács Zsolt – 2010. január 5., kedd, 16:11
Legutóbbi módosítás: 2010.01.05. @ 15:11 :: Kovács Ilon