Holdfény szonáta
Mondd, ki a hangtalan világban él,
Az élett?l ugyan mit remél?
Ki nem hallhatja a madárdalt,————–
Kinek torka némán kiáltja a jajt,————er?ltetett rím, ráadásul a ragos fajtából
Kit az emberek kerülnek, s lenéznek,
Csak, mert tölcsért tart fülének,——————
Mi lehet boldog szívének?—————ragrím!!!
Kinek hallása az élete,——————–
A zene, a kotta m?vészete,——————-ragrím!!!
Elveszíti azt, mi mindenkinek érték.
S a keser?ség vizét néki b?ven mérték.
Oda hát az élete, oda tán a reménye?
Nem. Így is alkotói láz ég szívébe.
Falak közt, a teljes magányban,—————–
Zajokkal teli némaságban,——————————-ragrímpár!!!
Leírja emberi fülnek legszebb dallamát.
Ki társaitól csak szenvedett,
Mégis nekik írja a legszebbet.
S mikor már az emberekben nem hitt
Egy Angyal hozzá reményt vitt.
Mert a n? ki elvesztette szeme fényét,—————
Beragyogta mosolyával az ? szívét.—————ragrím!!!
Szerelemben égtek ?k ketten,
Ember nem szerethet hevesebben.
Oly gyengédek voltak ?k egymáshoz,————————-
Mint galamb a párjához.—————————-
Egy éjjel a n? sóhajtva szólt kedveséhez:—————-
„Bár láthatnám a holdfényt egyszer!”————-
A férfi pedig könnyezett nemegyszer,——————-ugyanaz a szó nem elegáns rímpárnak
Hisz ki álhatott közelebb lelkéhez.————————
A szerelmes férfi szívét adta neki,
A holdfényt hangjegyek, mögé rejti.
Így látatta meg a n?vel,————-láttatta!
Mire vágyott egész bens?vel.———————-
Mi halandók csak úgy ismerjük Holdfényszonáta,
Valójában nem más, mint egy férfi vallomása.
/ A siket Beethoven emlékére/
Csupa-csupa ragrím, vagy er?ltetett, máshol nem összeill? rímpár. Nem fontos, hogy összecsengjenek a szóvégek. De ha rímekre építünk, azokra oda kell figyelni! Másik: szívhez szólóan lehet írni úgy is, hogy nem er?ltetjük a szentimentalizmust az olvasóra. Most ez nem sikerült, remélem, a következ? versed már f?oldalas lesz. Szurkolok neked, nagyon 🙂
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Papp Fruzsina
