csak egy
álomnyi suhanás
varázsaként maradsz meg nekem
örökös hit
várakozás
hogy jössz majd lázas éjeken
forrón
lángolón öleltél
mégis átutazó voltál
dús lombjaim közt
lettél néma gyümölcstelen holt ág
mely kihajt
ha tavaszt érez
de akkor is
ha átok ül rajtam
ha eldobsz
ha a vágy semmivé lesz
viszlek magammal
Legutóbbi módosítás: 2010.01.21. @ 11:10 :: Seres László