Seres László : Kontúrok nélkül

Megfestenélek

kontúrok nélkül

hogy az lehess

akit elrejt

a hullám-szőke tengerár

gleccserek rianása

arcod ívén

kéken ringó

karcsú pálmaliget

tested lagunáin

szemed

csillámló örömtánca

amit a mindenség tükröz vissza bennem

 

Olyan vagy így

amilyen lehetnél

ha hagynád

hogy megkeressünk

ketten-veled-együtt

újra

 

Téged

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.01.26. @ 13:09 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.