Amikor én kicsi voltam
Magamban biz’azt gondoltam:
Hadvezér vagyok, s ha lovam
Horkan: kész a lovasroham!
S azt is szépen elgondoltam:
Ã?°rhajósként, fenn a Holdban
Szállok én oly villámgyorsan,
Napot látok pirkadóban.
Meg még azt is szóba hoztam:
Juhász leszek, s az akolban
Vár sétára, s béget nyolcvan
Juhom, megyünk azon nyomban.
Persze azt is kigondoltam:
Doktor vagyok, s alaposan
Hallgatom meg, nagy komolyan
Kis beteg szíve hogy dobban.
Aztán azzal szórakoztam:
F?szeres leszek, s a boltban
Árulok tejfölt csuporban
S finom kenyerem se sótlan.
És még így is komolykodtam:
Masiniszta-kedvem szottyan
Szundikálni gy?ri gyorsban
Királynak sem mehet jobban!
S?t, az is eszembe toppant:
Óvónéni vagyok, s roppant
Ügyesen törlöm, ha folyna
Pistike vagy Marcsi orra.
Azt én sokszor elsoroltam:
Szabómester leszek, s rongyban
Nem járhat senki se mostan:
Megvarrom, ha ingén folt van.
Olyasmit is gyakran mondtam:
B?vész leszek, s nagy titkosan Varázsolok. Csuda hosszan
tart majd a jó b?vészprogram.
Meg még arról okoskodtam:
Tisztelend? paplakomban
Könyveim, ha leporoltam
Fejem töröm: Mise hol van?
Aztán arról álmodoztam:
Tengerészként, nagy hajómban
Távcsövet már sokat hordtam
Fél világot áthajóztam
És még gyakran elgondoltam:
Cs?sz leszek, s a puttonyomban
?sszel, ha sok dió koccan
Rád szólok, ha jársz tilosban….
Amikor én kicsi voltam,
Ilyesmikkel játszadoztam.
S amióta feln?tt lettem,
Tudom: gyerek marad lelkem.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:23 :: Vogl Anikó
