A folyóparton hamarosan
kiköt a szálloda,
mind lassúbban kavarog a viz,
s lágyan simul
parthoz a hajó.
A segédek már a vasbeton
cölöpökre tekerik
a rögzít? köteleket.
A hajóhídon
lépdelsz lefelé.
Miel?tt lelépnél
visszafordulsz,
búcsút intesz magadnak.
A költ? kicsit
elszomorodik. Múzsának
jó lesz, gondolja,
s továbbképzel?dik.
A szállodában belépsz.
A portás megpillant,
Napnak érzi szemeit,
” Milyen szobát óhajt hölgyem?”
Panorámás élményt szeretnél,
körbenézni ifjúkorom városán,
de olyan itt nincs.
Az ablakok a négy
égtáj valamelyikére
nyílnak.
Északra a három vallás
templomtornyain
kereszt, csillag, kakas.
Keletre a Költ? szobrára látsz.
El?tte két kis medence,
Sarkaikban négy-négy békaszobor
köpködi
a vízsugarat.
A hídon odaát,
a lejáratnál, minden hét
szombat délutánján
Vidám parkot m?ködtet a gyerekkor.
A portásnak elmagyarázod.
? néz rád. Amit szeretnél,
mára nincs sehol.
Legutóbbi módosítás: 2010.02.27. @ 08:42 :: dudás sándor
