Életének 82. évében, elhunyt dr. Szilágyi Ferenc. A gyomai származású író, költ? a nyelvtudományok kandidátusa, az irodalomtudományok doktora . Körösi Csoma Sándor- és Csokonai-kutató. Több mint harminc nyelv- és irodalomtörténeti munkája jelent meg.
Szilágyi Ferenc kiváló, fáradhatatlan, olykor leletment? szövegkiadásait, másrészt az egész munkásságát, annak minden ágát átható filológiai igényesség jellemezte. Neve sok szálon köt?dik Csokonaihoz, ahogy az elvégzett munka utáni jogos szakmai önérzettel nyilatkozott: „elkészítettem a Csokonai szövegkritikai kiadás öt, egyenként ezer oldalas kötetét, amellyel másfél száz év alatt öt egyetemi tanár vallott kudarcot”
Szilágyi Ferenc 1928. november 12-én született Gyomán. Magyar-angol szakos tanári oklevelét 1953-ban szerezte meg, 1953-tól 1955-ig a Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa volt, 1955 és 1963 között a Magyar Diafilmgyártó Vállalat szerkeszt?jeként, majd felel?s szerkeszt?jeként dolgozott. Az MTA Nyelvtudományi Intézet szótár osztályán 1963-tól 1970-ig, majd 1971-t?l 1973-ig a Pet?fi Irodalmi Múzeumban tevékenykedett tudományos munkatársként. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1974 és 1993 között volt a magyar irodalomtörténeti tanszék tudományos f?munkatársa. 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetemen a magyar nyelvi és irodalmi intézet igazgatói és a bölcsészettudományi kar dékáni tisztjét látta el.
Szilágyi Ferenc 1958-ban doktorált, a nyelvtudományok kandidátusa címet 1966-ban, az irodalomtudományok doktora címet 1994-ben kapta meg. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 1990-ben Kazinczy-emlékérmet, 1993-ban Toldy Ferenc-emlékérmet, 1994-ben és 1995-ben a Honvédség és az Írószövetség nívódíját, 1999-ben K?rösi Csoma-díjat kapott.
A felsoroltakon kívül 1978 és 1986 között három kiadó, a Tankönyvkiadó, a Szépirodalmi és a Móra Könyvkiadó nívódíját is elnyerte. Költ?ként négy kötete jelent meg.
Kutatási területe Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc és K?rösi Csoma Sándor, valamint a magyar nyelv- és stílustörténet volt. F?bb m?vei egyebek mellett A magyar szókincs regénye (1974), Így élt K?rösi Csoma Sándor (1977), Deákok tüköre. Magyar diákvilág a felvilágosodás korában (1986), Sokféle neveknek magyarázatja (1987), Fejtsünk szót! (1993), Csokonai vonzáskörében (életm?-bibliográfia, 1998), Emléksorok egy iskola falára (versek, próza, 2004).
Kívánsága szerint szül?helyén helyezték örök nyugalomra.
Forrás
kulturpart.hu
168ora.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
