Szokatlan hangon szólal meg az Egyesült Államok egyik legnagyobb poétája, Emily Dickinson egy új amerikai regényben, amely a költ?n? buja gondolatait tárja az olvasók elé.
A The Secret Life of Emily Dickinson (Emily Dickinson titkos élete) a héten került fel az amerikai könyvesboltok sikerlistáira. A regény új megközelítésben mutatja be a XIX. században élt és halála után több mint 120 évvel is vihart kavaró költ?n? életét. A próbálkozás azonban nem egyedi: más nem él? írókról, például Jane Austinról is megjelentek már hasonló kötetek, amelyekben újraértelmezik a szerz?ket és el?térbe állítják nemiségüket.
A regény sem biográfia, sem teljesen kitalált történet, de ez az els? olyan m?, amelyben az egyébként férfi szerz? els? szám els? személyben szólaltatja meg költ?n?t.
A bevezet? rész után a szerz? a független szellemiség? poéta sokat vitatott, titkos szerelmi élete felé fordul. Dickinsont az irodalomkritika olyasvalakinek festette le az 1970-es években, mint aki m?veiben fellázad a korabeli nézet ellen, amely szerint a n?k életét a háztartás és a házasság tölti ki. Miközben Charyn a költ?n? életének számos valós alakját felvonultatja – köztük a sógorn?jét és az apját -, leszámol azzal a véleménnyel, hogy Dickinson leszbikus vagy szexuálisan frusztrált lett volna. Ehelyett leírja ábrándozásait kitalált férfiakról, köztük egy sz?ke ezermesterr?l, Tomról.
“Mai olvasóként az az érzésem, hogy nem volt meleg, nem volt leszbikus – húzta alá Charyn. – Leveleib?l ez világosan kiderül”.
A kritikák szerint a regény a költ?n? új dimenzióit tárja fel, de nehezen ragadja meg igazi hangját. A kötet két, nemrégiben kiadott életrajzi m? után került az amerikai boltokba.
Két éve pedig Joyce Carol Oates Wild Nights (Vad éjszakák) cím? kötete jelent meg, amely címét a költ?n? vágyakozó verséb?l kölcsönözte. A könyv Dickinson utolsó napjait képzeli el négy másik íróval, Edgar Allan Poe-val, Mark Twainnel, Henry James-szel és Ernest Hemingway-jel.
Emily Elizabeth Dickinson néven született Amherst (Massachusetts) városában, ahol életének nagy részét töltötte. Édesapja, Edward Dickinson (1803–1879), massachusettsi politikus, édesanyja, Emily Norcross Dickinson (1804–1882) csendes asszony volt, aki folyamatosan betegeskedett.
Bátyja, William Austin Dickinson (1829–1895) volt, aki 1856-ban feleségül vette Emily legközelebbi barátn?jét, Susan Gilbertet, és a szül?i ház t?szomszédságában telepedtek le. Húga, Lavinia Norcross Dickinson (1833–1899), akit a családban csak Vinnie-ként emlegettek, n?vére halála után sokat tett verseinek megjelentetéséért.
1840-ben Emily-t beíratták a közeli Amherst Academy-be, a korábbi fiúiskolába, amit csak két évvel azel?tt nyitották meg a lányok számára, hogy Emily bekerült. Az iskolában angolt, klasszikus irodalmat, latint tanult, mindemellett olyan tárgyakat is tanítottak, mint vallás, történelem, matematika, földrajz.
17 éves korában beiratkozott a Mary Lyon Mount Holyoke Female Seminary-be, de egy év múlva a bátyja, Austin hazahozta és ezután nem tért többet vissza. Több elképzelés van, miért hagyhatta ott az iskolát. Az egyik elképzelés szerint honvágya volt, a másik szerint nem akarta életét a hitnek és Jézusnak szentelni. Ezután csak rövid látogatásokra hagyta el otthonát, hogy rokonokat látogasson meg Bostonban, Cambridge-ben és Connecticutban.
Dickinson 1886. május 15-én halt meg vesegyulladás következtében.
M?vei
Franklin, R. W. (ed). 1999. The Poems of Emily Dickinson. Reading Edition. Cambridge, Massachusetts: Belknap Press. ISBN 0-674-67624-6 (a legkorszer?bb olvasói kiadás)
Franklin, R. W. (ed). 1998. The Poems of Emily Dickinson. Variorum Edition. Cambridge, Massachusetts: Belknap Press. ISBN 0-674-67622-X (három kötetes kritikai kiadás)
Ferencz Gy?z? (szerk.). 1989. Emily Dickinson versei. Budapest: Európa Könyvkiadó. ISBN 963-07-4930-0 (válogatás)
Hollander, John (ed). 1993. American Poetry: The Nineteenth Century, Vol. 2: Herman Melville to Stickney; American Indian Poetry; Folk Songs and Spirituals, New York: The Library of America, 1993. ISBN 0-940450-78-X (válogatás
Forrás
MTI
wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
