H.Pulai Éva : Nem

 

 

  

Hívsz, kezed nyújtod felém, vársz, de én elgondolkodva fogadom.

Szám szegletében csepp mosoly bujkál – azok a gyönyör? napok!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Elt?ntek a csillagok, kiürült kristály pohár – a varázsitalos.

Diónyi kis parázs  nem ad testet elborító forróságot.

Töprengek: a tervezett  édes órák mit jelentenek?

Nevetésünk nem veri fel többé az utca csendjét.

Házak ablakai sem hunynak pirongva szemet.

Párna nem fogja többé sikoltó hangomat,

testem sem feszül soha tested alatt.

Néha-néha  eszembe  jutsz…

De esténként,

csak

mint

egy

szép

díszes

kehelyben

gyönyörködöm

múlt  szerelmünkön.

ddddddddddddd

 

 

 

 

10. 02. 04. 

Legutóbbi módosítás: 2010.02.04. @ 19:12 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva