Azon töprengek, mit szólnál hozzá Mélyen Tisztelt Olvasó, ha lehülyéznélek, vagy netán – még ennél is egyszerűbben – azt vágnám a fejedhez: idióta!
Aztán azon is töprengek, mit érzett vajon Püthagorasz – a vitán fölüli Bölcs -, mikor idiótának nevezték, amiként nyilvánvaló, hogy annak nevezték olykor?
Nos, egyszerűen ténymegállapításnak gondolta volna, minden sértődöttség nélkül vette volna tudomásul.
Ugyanis az idióta eredetileg a szép ógörög-aiol nyelven pusztán annyit tett: nem párban, hanem egyedül élő férfi.
Így a nagy Bölcs kicsit sem sértődött volna meg, ahogy – meg kell vallanom Benevolis, hogy – e sorok szerzője sem sértődhet meg, hisz szintúgy idióta, és nem is sértődős.
Legalább is nem ettől: ettől nem.
Ugyanis egyedül élek, nem párban: = idióta vagyok.
Továbbá: a XVIII. század vége felé sem vette volna senki sem sértésnek, ha „hüle” embernek nevezik, ha „lehülézik”.
Ez a szavunk ugyanis a „hűl”, hüled(ez)”,”elhűl” szavunkra megy vissza, és csupán arról volt szó benne, hogy valaki, valamin elbambul, „elhüledez”.
Mármost ez leginkább nagy költőkkel, nagy gondolkodókkal esik meg, amiként számtalan anekdota igazolja, és sértőnek nem gondolta volna sem Berzsenyi, sem Batsányi, sem Kazinczy.
Így van ez, hüledező Olvasóm.
*** *** ***
II. Ramszesz fáraónak jelentették, hogy messze földről érkezett hajóst csíptek el a Nílus deltájában, akit aztán el is vezettek az uralkodóhoz: Odüsszeusz pedig – mert ő volt a hajós – mesélt a Fáraónak a trójai háborúról. A hallgatóság soraiban ott ült Mózes.
Ha elfogadjuk a régészet tanúságtételét, akkor a trójai háború Kr. e. 1260 – 1250 között zajlott le, Odüsszeusz pedig – ha élt egyáltalában – Kr.e. 1250 – 40 között bolyongott. Ramszesz Kr. e. 1279-ben lépett trónra, Mózes életét pedig manapság Kr.e. 1280 – 1160 közé teszik, már ha élt. Állításom koránt sem képtelenség, legalább is kronológiailag nem.
*** *** ***
Szenvedély és történelem
1635. Isztambul. Most vezetik a vérpadra Ali Tepelenti agát, és egy fél óra múlva nevét múlt időben kell mondanunk. Bűne: dohányzás.
Így van ez: 1633-ban a török szultán Konstantinápolyban halálbüntetés terhe mellett tiltotta be a dohányzást, de még ez is kevés volt a szenvedély visszaszorításához.
Évekkel ezelőtt írtam egy elbeszélést az avoni hattyú utolsó napjáról; egészen természetesnek véltem, hogy reggel, mikor Shakespeare fölébred, az inasa egy csésze gőzölgő teát hoz be neki kekszekkel. Hát mi mást ihatna egy angol, nem?
Az elbeszélés meglehetős sikert aratott, én azonban kicsit bizonytalankodtam, aztán utánanéztem, és hamar javítottam.
Tény, hogy a Kelet-indiai Társaság 1660 körül már megkezdte a teabehozatalt Hollandiába és Angliába, ám még 1664-ben is a tea ritka és drága áru volt. Ekkortájt történt, hogy Anglia királynője az angol Kelet-indiai Társaságtól évi 2 font vagyis 90 dkg teát kapott ajándékba.
Márpedig Shakespeare 1616-ban meghalt, semmiképp sem ihatott teát halála napjának – egyben 52. születésnapjának – reggelén.
Ehnaton fáraó – avagy IV. Amenhotep – kizárólag minőségbiztosított sört fogyasztott Nofertitivel, a feleségével esti vacsorájuk és áldozásuk során.
Ki tudja?
Mindenesetre Kr.e. 1764-ben Hammurapi törvénykönyve ércbe véste a sör készítésének „minőségi” szabályait, márpedig Ehnaton Kr.e. 1355-ben lépett trónra.
*** *** ***
Francois Villon minden uralkodók legnagyobbikjának nevezte Hunyadi Mátyást, és tervezte, hogy hosszabb poémát ír királyunkról. Alaposan kifaggatta hát Csezmicei Ianust az uralkodó szokásairól.
Nem, persze, hogy nem! Egyrészt Villont nem nagyon érdekelték az uralkodók, másrészt nem igazán hallhatott az anarchiába süllyedt frankföldön Mátyásról. Viszont Janus Pannoniusszal simán beszélhetett volna, minthogy a francia Költő 1463 telén tűnik el szemünk elől (föltehetően meg is halt akkor), Pannonius meg kilenc évvel utána, 1472-ben halt meg. Er?sen kortársak voltak: Janus három évvel volt fiatalabb Villonnál.
Sztálin karórájára nézett, aztán bekapcsolta a tévét, hogy megtekintse VI. György brit király koronázási szertartását.
Egyáltalán nem kizárt, bár – figyelembe véve, hogy Moszkvában és nem Londonban vagyunk – lehetetlen. Az azonban tény, hogy az első tévés közvetítésre valóban 1937-ben került sor, és tényleg a király koronázási szertartását közvetítették.
Ja, igen: karóra pedig 1917 óta létezett.
Szulejmán csepel-szigeti táborából távcsövön szemlélte meg Buda várát. Úgy tapasztalta, csekély védelemmel kell számolni másnap, 1541. augusztus huszonkilencedikén.
Épp nem lenne lehetetlen: Leonardo da Vinci jegyzetei között is szerepel egy nagyon pontosan leírt távcső, talán ennek alapján készített Leonard Digges angol földmérő 1540 körül egy használható két- háromszoros nagyítású távcsövet.
Aurelius Augustinus – Szent Ágoston – kizárólag azért ment Hellaszba, hogy megnézze az olimpiai játékokat.
Sosem járt Hellasz földjén Aurelius, ellenben a 389-ben lezajlott utolsó ókori olimpiát éppen megnézhette volna, mert 430-ban halt meg és 354-ben született.
II. József császár, ki nagy filozófus, gondolkodó, érdeklődő ember hírében is állt, és minden újdonság érdekelte, a zártkörű ebéden alaposan kifaggatta Goethét színelméletéről, megkérdezte Mozartot, min dolgozik, aztán Csokonaitól a magyar ügyek iránt érdeklődött.
Nem, de: II. József 1780 – 90. közt uralkodott; Goethe 1832-ben, Mozart 1791-ben, Csokonai 1805-ben halt meg.
