Anyám a kertb?l zöldséget hozott.
A kútra ment, s teli vödrét vizes-
lócára tette. Frissen dolgozott.
Leveshez fazékba piros füles
bögrével töltött bel?le, a napi
ebédet e közben gondolta ki:
„Ma lábatlan tyúk lesz, ünnepi!”
A zöldséget, ha mind beleteszi,
jóíz?, tartalmas és laktató.
Hisz máskor is f?zetett a kényszer
vele semmib?l ilyet elégszer,
illúzióval sok pótolható.
Tojásból megáztatott kenyérrel
kevert f?szeres töltelék került
bele, így töltött borjú ízével
ért fel. Kanalunk szaporán merült
a tányérba akkor. Jó volt Mama!
Kipirult arcán angyali mosoly.
Vasalt fehér kötényét már soha
nem látom. Talán álmomban, olykor…
2010 február 20
Legutóbbi módosítás: 2010.02.20. @ 12:00 :: Koosán Ildikó
