Kovács György : Köszöntő

 

 

 

Nyugalmat,

s napjára köszöntő helyett májusi esőt,

arany betűkkel írt olvasmányt elé

kedveskedvén elmúlt időknek

meghódítva eljövendő mesét.

 

Ámulva sorsa szűk csapásán,

kérdezvén nagyról álmodó szegényt

– vajon mit ér majd e korai köszöntő

                                    e nagyra nőtt kirándulás legvégén

Legutóbbi módosítás: 2010.02.19. @ 22:35 :: Kovács György
Szerző Kovács György 74 Írás
"Harmincas éveimben még azt vallottam, hogy amíg Dosztojevszkijt nem olvastam végig, nem veszek könyvet a kezembe. Idővel azért lejjebb adtam, köztudott, hogy akkoriban a kor szelleme és szellemisége kettészakadt, a nap huszonnégy egyforma órából állt, s ars poeticára gyakran csak a huszonötödik maradt. Évtizedek teltek munkába temetkezve csak azért, Àžhogy legyenÀ. A rengeteg lélektelenül (csak azért is) betöltetett vágy, a pillanat idézte bűnös elrugaszkodások valódi számlája most fizettetik. A maga idejében elmulasztottak pótlása már nélkülözik a mindennél fontosabb varázst, ráadásul befordítanak az ördögi körbe, amely kíméletlenül szembesít a ténnyel: mindez, csak az aktualitáskori helyénvalók rovására történhet.." http://www.kovacsgyorgy.iweb.hu/