Pontok és egyenesek…
Így telt tavasz, így vált
valósággá a padláson talált
lim-lomból merített er?,
ragaszkodása múltnak jelenhez,
pontatlansága egyenes beszédnek
– körberajzolt a suttogott felismerés.
Egy táncoló pár, sejtelemvillanás…
parkett lámpáktól hangos a tér,
izzadt lángolótenyér minden érintés;
a láthatatlan szempár tisztes távolból figyel.
Így telt az ?sz szerelemben, egyetlen
pontban metszve egymást az egyenesek,
a láthatatlannak hitt: mégis megjelent…
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Kovács György
