Seres László : Megfesteném

Megfesteném szőke fürtjét a partnak

Zöld füzesek közt a türkiszkék folyót

Fövenyt bronzsárgán, mézaranyba omlót

Ezüst cseppjeit a vízzuhatagnak

 

Hidat festenék, fölé templomtornyát

Acélpillért a ködszürke hídlábra

Lila szederbokrot barnás hínárba

Déli harangszóból égkék-alleluját

 

Fekete iszapot, vörös jegenyéket

Márványfehérből a viselt szegénységet

Lázadó véremmel bíborra festeném

 

A Körös ringat, bölcs vize a vászon

Megfürdet, mint rég minden éjszakámon

Mintha az eltűnt színeit keresném

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.02.07. @ 11:12 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.