Anyagtalan er?vel burkolva újra
Leomló kényelmét
Sz?kre sz?tt ruhában
Poros partvonal
Szótlan vasárnap
Ülünk és ámulunk
Mintha a kosárban
Megvett tárgyak blokk’ádja
Belepné szürke lett
Kéz kezet most alapon
Ingujjam t?rve be
Csóró semmiségek
S?r? viaszteste
Lopott tüzel?n
Ellipszis erd?b?l
Romokra vizelve
Fel Isten nevét
Ez közhely
Ez megszokott
Amolyan közbeszéd
Hogy kezedbe kezem be
Fonom hogy életem
Virágba borulj
Ne fakítsa félelem.
Legutóbbi módosítás: 2020.01.17. @ 12:47 :: Adminguru
Nyomtatás a mézeskalács és a zserbó íze olyan mit ajkadé volt egy korty víz olyan mint amikor itt vagy velem a harmónia dolgos percei olyanok mint lélekkel létezőnek a fény a most olyan mint egyetlen hiányt kiírni ezerérzésképp a betűk [… Tovább]
Nyomtatás Édesanyám is volt nékem … – kezdte a dalt a tanító néni. Irénke az első padban hangosan felzokogott. A tanító néni elharapta a dal folytatását és megsimogatta a leányka fejét. – No, no… mi a baj, drágám? – nem [… Tovább]
Nyomtatás /Szonettkoszorú/ 1. HALLGATÁS 2. ELENGEDÉS 3. RINGATÁS 4. VÁGYAKOZÁS 5. ALKUDOZÁS 6. DERENGÉS 7. ÓCSKASÁG 8. SODRÓDÁS 9. ZSONGÁS 10. ÉRINTÉS 11. PIRKADÁS 12. SUTTOGÁS 13. ÉBREDÉS 14. GYENGESÉG 15. A VÁGY ÖLÉBEN 1. Elsodor a vágy, ahogy rám feszül Hervadó szépségével a csalódás, Egykori emlékeivel beleül Karfa közé a fáradt vonzódás, [… Tovább]
Nyomtatás (naplójegyzet 13549 Mottó: “Hiába húzták fel magukat – megakadtak” Talán csak átmenet holdvilágképű fekete Holdam, az arcnélküli űr formabolondja voltam, s lám képtelenül is összeolvadt a határ: szenvedélyem finomrezgésén a jelennek mindenkori csókja visz, és ha tudtam [… Tovább]
Nyomtatás erdei csapáson imbolygok az éjben még itt zsong a fülemben a tánc ritmusa hallom kedves hangod sokat ittunk ma most rémárnyak lengnek fölöttem az égen egy-két-hár egy-két-hár nem vagyunk veszélyben hallod himnuszát zengi vágyódó szerelem aula sötétjén légy enyém [… Tovább]
Nyomtatás miközben fénytelen csendben elcsitult végtelen útján a néma Hallgatás hol az Elengedés lassan oszlik szét kialvatlan ráncaiba bújva a Ringatás öblében a szenvedés kopott halmai lépteink nyomán bennünk árkot vésett a Vágyakozás csendben ültünk a feledés fogatán ami éjjeli Alkudozás csupán párájából lehull [… Tovább]
Nyomtatás rózsapír arcodnak fák levelén fáj a bája az égen még ott ragyog habfehér felhő és szemednek gleccsertó mélye kékje szürke foltokkal tarka a barna tető bele látlak a tájba, suhanásod a szellő hangod az elmúlt nyár forró sóhaja bárcsak [… Tovább]
Nyomtatás Te ütöttél, én pedig csak álltam, tűnődve figyeltem a szemedben kucorgó dacos gyermeket már nem értem a nyálcseppeken utazó szavakat csak figyelem az idegent aki a bőrödben reszket furcsa, mintha szűk lenne és hideg az a test ami régen [… Tovább]
Nyomtatás Tibi a délutáni bevásárlást intézte a közeli multiban. Feje kótyagos volt még, nem rég járt le a hosszú műszak a gyárban, és hazafelé beugrott. Ahogy figyelmesen sétált az áruval megrakott pultok között, azon tűnődött, mi az, ami kellhet otthonra. [… Tovább]
Nyomtatás nézem a fehér lapot mintha teremtés helyett az űrt választanám tisztább és karcolná tollam hegye mégis tartósabb ha hófehérségét csendben figyelem nézem a koreai sorozatot spanyol szinkron milyen újítás ez értem de mégis inkább tornyozom bár a lecke [… Tovább]
