Megyek én, mondtam én, de nem vitt a lábam,
Megnézem, mondtam én, de szemem nem látta.
Leírom, mondtam én, de kezem nem mozdult,
Éneklek, mondtam én – csak egy harang kondult.
Ne indulj, mondta ?, utad már bejártad,
Mit látnod engedtem, emlékkönyvbe zártad.
Írnak majd vidám dalt, kiket felneveltél,
S újra zeng éneked tested temetésén.
