Tiszai P Imre : Álmok futnak

*

Álmok futnak

 végtelen térben,

 múló időben.

 Elfoszlik a valóság,

 pőrén értelmetlen,

 fájón, kegyetlen.

 Testedre fonódik

 ölelő karom,

 /a mindent akarom/.

 Nyelvünk szeretkezik,

 szád a számon,

 /őrjítő édes álom/.

Legutóbbi módosítás: 2010.02.11. @ 23:55 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén