Tiszai P Imre : Lelkedbe véstem magam 2010.02.27. Tiszai P Imre Vers 4 Nyomtatás * Lelkedbe véstem magam, szöges cipővel taposva utam, tenném ma lábujjhegyen, csendben, óvatosan, de hallgatásod csöndje fájó-megalázón térdre kényszerít. Legutóbbi módosítás: 2010.02.27. @ 13:32 :: Tiszai P Imre Szerző Tiszai P Imre 340 Írás "tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén ElőzőLászlóka KövetkezőEgy serdülő keservei (unokáimnak)