Te tudod, hogy mi a pajta?
Nincsen sehol ablak rajta,
s nagy ajtaján, hogyha kint vagy,
elkísér a szénaillat,
oldalának fás szalagját
hosszú deszkaszálak adták,
szívvel bélelt, gonddal ácsolt
öblös torkú óriás volt,
és telente ebben hagyta
összes szerszámát a gazda,
szecskavágót, ekét, mindent,
amit megkímélt az itt bent,
a szekeret, boronát is,
meg egy darab hallgatást is,
volt egy félreeső sarka,
ott gyógyult a szerszám marka,
s ott egyengült egyre-másra
a kalapács vasalásra,
májusonta hitt a dalnak,
itt ülték a lakodalmat,
őrzött mindent, mint az akták
azokról, kik körbelakták,
bújtam minden zeg-zugában,
ma is ráismer a lábam,
s visszahallom, egész halkan,
ahogy ott topog a talpam.
Legutóbbi módosítás: 2010.03.10. @ 08:45 :: Böröczki Mihály - Mityka