Bűdi Gábor : Bóti töpörtyű

*

Bóti töpörtyű, Jocó mongya, hogy így nézek ki. Szőrösen, mint a bóti töpörtyű. Na igen, elfelejtettem beretválkoznyi.

Máshun van nekem az eszem járása, húz a fejem össze meg vissza.

 

Mostanság mögnéztünk egy filmet az ecsémmel. Az vót a címe, hogy Levity. Mondom az ecsémnek, hogy az leviti oszt nem levity, mer ángélusul van. Botor gyerek oszt nem beszél nyelveket.

Na szóval kigyün a dzsordan a börtönybül mer nyikhaj sihederként lelőtt egy másik györököt oszt a fél életére böcsukták.

De nagy a baja mer aszongya, hogy csak akkor tisztulhat meg a bűne alól ha ha öt stácijón mögy körösztül.

 

Az első, hogy beláttya oszt elismöri, hogy bűnt csinált, a második, hogy bánnya ám kutyául amit tett, a harmadik meg hogy jóvá teszi ami kárt okozott, a negyedik, hogy a Jóisten mög is bocsáttya neki, s vegül az ötödik, hogy esmeg már nem csinájja megint aszt a b?nt.

De nem tuggya mögkapnyi az áldást mer megölte azt a gyerököt oszt aszt mög nem lehet jóvá tenni. Így asztán csak kárhozik napszámba a hármas stácijóba.

 

Hát ígyen forognak az én gondolataim. mer hogy van ám nekem is bűnöm, ajjaj csomóra. Akinek meg nincsen az meg csak belehazudik a beretválkozó tükörbe.

Osztán ha mög tudom, hogy mi a bűnöm oszt be is látom, mög jóvá is tenném akkor meg mi a kotvaszkos ganyé úristenit csinájjak ha nem haggyák, hogy jóvá tegyem. Pedig biztos a Jóisten azon nyomban megbocsátna, ha odáig érnék én a stációban, mög nem is csinálnám többet…

 

Nem lösz ebből megváltás mán látom…

 

Aszondom cimborák, vessétek a szömötöket magatokra, oszt óvatoskodjatok mint kerge desznyó a kukoricásban, mer lösz nagy sápitozás!

 

Tuggyátok hajdanában danában óvastam én a bibliát is, oszt abba is benne vót, hogy ne cselekedjél olyat, amit tenmagad nem szeretnél, hogy veled cselekedjenek, mer kapsz a pofádra olyat hogy asziszed a kakas is röfög.

No nem tőlem, hanem az édes életed küld majd olyan tolós pofonyt, amilyet legénytől még nem kaptál.

Legutóbbi módosítás: 2010.03.22. @ 17:19 :: Bűdi Gábor
Szerző Bűdi Gábor 40 Írás
Nem vagyok író, s nem vagyok költő. Nem tanultam sem írni, sem költeni, s már nem is fogok. De gyakran túlcsordul bennem az öröm vagy bánat, a düh vagy lelkesedés, s ami átfolyik a peremen az rászárad a papírra. Olvasható formában. Van egy vers, amely megváltoztatta az életemet, beszéljen helyettem: "Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s úgy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelzőkarókat gátakat. h bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos utakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rím előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás,rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kínoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy még vakabb és örök Cethal szájában végkép eltűnök, a régi hangot s szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő súgja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig vagy míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak." Babits Mihály - Jónás imája