Éjszaka leple alatt csalogány csalogatja a párját
Vágya dalát harsányan kürtöli széjjel – eréllyel
Addig hajtja az ösztöne – nem kímélve a torkát,
mígnem a hajnal társra találva köszönti a fénnyel
És ez örök szerelem – közös életüket köti össze,
s szárnyal a röptük – cs?rükkel már gy?jtik a fészkük’
Néhány hét, és kis pihetollasukat megetetve –
büszkén mutogatják – teli beggyel csöpp szemefényük!
——————————————
Jolánom, prózaira hajazó száraz csont.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Czirják Jolán