Czirják Jolán : Hiába már!

Túl sokáig vártam a tavaszra!
Belesajdultam a sok hóviharba!

Hiába jössz már, csodás tavasz!
Sötét gondfelh?k takarják el?lem fényeid’
Bár annyira vártalak – nem nyújthatsz vigaszt
Lelkem kiölte bel?lem hiú reményeid

 

Mit sem ér a Nap – csupán megéget!
Belém forrasztja gyilkos névjegyét
Pár év csupán, és bosszúra éled
b?römön, mint fekete-szín’ halál-pecsét

 

Meguntam én a vesztesek csatáját
Nem tépem hát a szám – hiába minden!
Elhagyom inkább múltamnak hazáját,
s új jöv?m’ építem, ha lehullt bilincsem…

Legutóbbi módosítás: 2010.03.21. @ 13:55 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"