Talán csak a gyerekek
őrzik tisztán az ünnepet.
Vasárnaplós ruhán kokárda,
kezükben papírzászlók lengenek,
nyitott szívvel, vidáman
fogadják az ünnepet.
Mára fújják a Nemzeti dalt,
tudják, mily nagyot akart
tenni akkor a nemzet ifjúsága,
kik hitték, az életük sem drága
áldozni hazáért
Talán csak a gyerekek
őrzik tisztán az ünnepet.
Előre néznek emelt fejjel,
nem gondolnak félelemmel
a masírozókra,
a megváltó-krisztuskodókra,
az igazság-osztogatókra,
a húsos fazékért marakodókra,
Értelmük őszintén nyílik a jóra.
Talán csak a gyerekek
őrzik tisztán az ünnepet.
Lelkes hittel kiáltják:
„Esküszünk,
hogy rabok tovább nem leszünk”
-mint egykor Petőfi Sándor-
arcuk nem szégyentől,
de lelkesedéstől lángol…
Talán csak a gyerekek
őrzik tisztán az ünnepet.
Legutóbbi módosítás: 2010.03.17. @ 06:52 :: Fitó Ica
