Finom illatot visz egy szell?
lágyan ringat egy padon————giccshatár
érzem tested közelg?———
de tudatod sose tudhatom———–er?ltetett, maszatos
merre kóborol e napon
s merre jár mikor messze nézel
hunyorítasz a távolba
párbajt vívsz a messzeséggel——–zavaró a messze szó duplázása
ölembe ülsz rám mered szemed—-a mered ige durva jelentést ad a mondatnak
érzem hogy minden tökéletes veled
Szürke életembe hoztál dallamot———-
pirosat rózsát narancsot——–a szürke életre idegenül asszociál a dallam, f?leg, hogy színes,
kiszínezed velük az eget——–tudom, képletes, de akkor is…
s lángralobbantod mi parázsként is égetett
a szerelem mit irántad érzek
ne vond kétségbe kérlek
mert karomba akkor zárhatlak igazán
ha te is magadhoz szorítva ölelsz s nem lazán…——–a lazán szóval van bajom…
——————————————————————-
Kedves René, szép a szerelem, valóban, de kicsivel jobb versben megfogalmazva,
kevésbé átitatva a túláradt szentimentalizmus jegyeivel, koherensebben illeszked?
szófordulatokkal, kevésbé er?ltetett rímekkel. A képmelléklet sem az igazi 🙁
Legutóbbi módosítás: 2010.03.04. @ 19:13 :: Furuglyás René