Csak egy maréknyit próbáltam…
Már loptam is a távolságot
a tagadhatatlan bűnbe vezetőn
Ő most is ott állt, halvány volt,
csupa világos színnel terítve várt
olyanná válva, mint gyermek
szenvedély ült lekerekedett szemén,
a vágy borította arcon csak
egyetlenként adta jelét a fájdalom…
Hatalmas robajjal gördült alá a csepp,
tenyerem tartom – bár tudom – elkéstem,
csak egy maréknyit próbáltam elcsenni belőle…
Legutóbbi módosítás: 2010.03.17. @ 08:00 :: Kovács György