Kovács György : Maréknyi csepp

Csak egy maréknyit próbáltam…

Már loptam is a távolságot

a tagadhatatlan bűnbe vezetőn

 

Ő most is ott állt, halvány volt,

csupa világos színnel terítve várt

olyanná válva, mint gyermek

 

szenvedély ült lekerekedett szemén,

a vágy borította arcon csak

egyetlenként adta jelét a fájdalom…

 

Hatalmas robajjal gördült alá a csepp,

tenyerem tartom – bár tudom – elkéstem,

csak egy maréknyit próbáltam elcsenni belőle…

Legutóbbi módosítás: 2010.03.17. @ 08:00 :: Kovács György
Szerző Kovács György 74 Írás
"Harmincas éveimben még azt vallottam, hogy amíg Dosztojevszkijt nem olvastam végig, nem veszek könyvet a kezembe. Idővel azért lejjebb adtam, köztudott, hogy akkoriban a kor szelleme és szellemisége kettészakadt, a nap huszonnégy egyforma órából állt, s ars poeticára gyakran csak a huszonötödik maradt. Évtizedek teltek munkába temetkezve csak azért, Àžhogy legyenÀ. A rengeteg lélektelenül (csak azért is) betöltetett vágy, a pillanat idézte bűnös elrugaszkodások valódi számlája most fizettetik. A maga idejében elmulasztottak pótlása már nélkülözik a mindennél fontosabb varázst, ráadásul befordítanak az ördögi körbe, amely kíméletlenül szembesít a ténnyel: mindez, csak az aktualitáskori helyénvalók rovására történhet.." http://www.kovacsgyorgy.iweb.hu/