eressz rám leveg?t
a számon át a tüd?mig érjen
fess pirosat
sokat
a keret legyen a hús
a szívem szakadjon a képen
tartja magát t?lem
tartom magam hozzá
tartós lesz
így alakul sorssá
hatni képtelenül
szíve szüntelen
h?l hiába is
minden szó
így gyúrja
kozmosszá bennem a semmit
a szerelem
taszítva kényszern?k ajkára
ajkam
felcsapom a könyvet
közepén lakhelyem
a tet?tlen pajta a
napról
ábrándozom miközben
a holdat látom rajta
mégis bennem
ezt a céltalan sodródást
a síneken tartja.
Legutóbbi módosítás: 2020.01.17. @ 12:47 :: Adminguru
