Szendrői Csaba : Láv

Egy puffon tutajoztam körbe
A kék messzeség mind a négy szegletét
Agóniám allegóriája allergiáim galériája
Körben megannyi meg ennyi keretelt böszmeség
Hobbim minden mozdulat mára már
Ma rám jár a rúd jóra való vége
Vígan vonaglok botomat a földbe
Kést szívbe döfve míg kell h értsed
Írtad értem tennél meg megtérten magam tartom 
Szemfényvesztésem 
Fotópapírja kiégve a páston pislog
Passzolsz hozzám lélekre
Patent privát galaxist potom ingyenbe
Dagonyázzunk a medvecukor életbe
Örök fanyarság helyett
Éden 50 íze
Baszd hozzám a szíved
Bízz meg bennem Béjbe.

—————————————-

Szia Csaba, meglehet?sen zaklatott üresség, er?ltetett nyelvieskedéssel.

 

meglep?dtem, de rendben.

Legutóbbi módosítás: 2010.03.15. @ 18:53 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...