Tiszai P Imre : Csend – csendben 2010.03.02. Tiszai P Imre Vers 0 Nyomtatás Beszélgettem, motyogva, magamban, ketten voltunk, / se Te se én / egyensúlyoztam a lét peremén /kötéltánc ólomcsizmában/ púder a képemre vastagon s ott vagyok a lószaros porondon. Legutóbbi módosítás: 2010.03.02. @ 18:04 :: Tiszai P Imre Szerző Tiszai P Imre 340 Írás "tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén Előzőcsak magunkból tudunk adni Következő1960