Böröczki Mihály - Mityka : Szirombontás

2010.04.13. Böröczki Mihály - Mityka Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Újra ha kékel az ég,

daltól a hangos a rét,

napszínű fátyla alatt

nyílnak a fénysugarak.

 

Pattan a rügy. Hova nő?

Zöld-örökös csoda ő.

Pattan a rügy – a szirom

lágy keze álmaimon.

 

Nézi az utcai nép

hajlatain, ami szép,

távoli szín-koszorú,

s oly gyönyörűn szomorú

.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.04.13. @ 07:03 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.