Hajdanában-danában sokat mászkáltam határon innen s túl, s kínosan ügyeltem arra, hogy mindehun tiszteletemet tegyem a helyi kocsmákban, mer ha az embör fia akar valamit egy tájtól, akko’ az ismerkedést ott köll kezdenyi.
Van is mán annyi emlékem, hogy könyvet írhatnék belűle, de az imént eszembe jutott egy apróság.
Eccer régesrég betértem az italozóba egy hangyafasznyi faluban. Nyilván a fél falu a kocsmában ült, mer vótak vagy tizen. No meg a kocsmáros asszon.
Mingyá kikértem a mormota pályinkát meg a pilzeni világost oszt egyenes derékkal álltam a nézésöket.
Még alig telt el egy szemvillanásnyi idő, amikor nekem ugrott egy helyi lódoktornak tetsző embör, hogy mán ollan tanult embör fejem van, oszt ű meg kersztrejtvényt fejt, hát mongyam mán meg, hogy mi az a spektrum.
Innye mondok, rögtön eszembe jutott aranyjános összes költeménye, mer hogy: “Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik…” – mán ahogy a velszibárdokban mongya. Ollan csend lett a kocsmába, hogy ihaj, esmeg várták a választ.
Hát mán tuttam én, hogy a spektrum színképet jelent, de a gigámon akadt a ser, hogy mongyam-é vagy sem, mert ha jobban belémélyednek a dologba akkor csúnyán feléghetek.
Gondoltam majcsak kimászok a csávábul, oszt visszakérdeztem: hány bötü?
Aszongya a lódoktor, hogy hat. Számollom ám az ujjamon, hogy a színkép meg 7 bötü.
Nem akart az kigyünni sehogyse, hát inkább úgy döntöttem, hogy letagadom a multamat, mán mégse maraggyak szégyenbe, s mondok: Hászen bátyám, haggyon engem békibe az illen okossággal, fuvaros vagyok én, oszt jó ha a bötüvetést mögtanultam, nem illen magos tudományt.
Mán aszittem kibujtam a szégyen alul, de a lódoktor rögvest monta: francokat vagy Te fuvaros ecsém!. Ollan a kezed mint a nőgyógyászé, nem raktál meg te fiam egy fél szekeret se egész életedbe…
Mingyá elveresedtem bokáig, oszt béismertem az ármányságot…
Hát illen kurtán kaptak rajta mán engem a hazugságon, oszt jól az eszembe is véstem én egy életre a tanítást. Mer hogy majd egy láda sert kellett fizetnem, hogy helyrehozzam a böcsületemet.
Jutott ez eszembe ez arról, hogy mög mán megint hazugságon kaptam valakit… A rosseb aki megeszi…
Legutóbbi módosítás: 2010.04.04. @ 10:58 :: Bűdi Gábor
