Hallgatásig mélyül az alkony,
az összes udvar néma, sötét…
Mint csorba lángos, elfogy a hold:
tócsába ejti fényl? köntösét.
Bögrémben tea, elfogyok én is…
Megfújom magamban a csendet.
Még sosem öltem, de háborút
vívnék, csak ne kelljen elmenjek.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 12:11 :: Adminguru