Ez az udvarom.
Ha jól meggondolom,
lehetne Európa is.
A kerítésnél fehérhabzású
kék tengerek
mosnák földrész-partjait.
Ajtótól a sarki
ibolyabokrokig érve
a fél kontinenst bejárnám.
Mert fel lehetne osztani,
határokat vonva,
kisebb-nagyobb országokra.
Csupán vasoszlopok,
szögesdrót szükségeltetnek,
az arányosítás megoldható.
Ezekben a leosztásokban
köztársaságok lennének,
királyságok, diktatúrák.
S lenne osztatlan hatalmam
felettük, elvégre
rendesen fizetem az adót.
Éjszakánként fantáziám
sámlijára kiülve, sok mindenen
gondolkodnék a csillagok alatt.
Ám minduntalan zavarna a való:
udvar-Európám egységes,
Istenadta módon átjárható.
Legutóbbi módosítás: 2010.04.24. @ 11:12 :: dudás sándor