(Derecskei Hármas dombon)
Távolban, a kék csendben, felrémlik egy – egy ház,
S a templom, mintha égig ér?nek t?n? tornya
Álmosan, karját széttárva nyújtózkodna.
Majd átadva magam a messzeségnek,
t?n?dve figyelem, hogyan t?nik el minden
horizontként, karba tett kézzel a föld és az ég.
Legutóbbi módosítás: 2010.04.20. @ 05:05 :: Ercse Imola
