Havas Éva : Hiánykiáltó

csendoszlopok
szakadtak nyakamba,
hasít és sikolt, ———- nem hasít és nem sikolt a némaság
sebez a némaság,——–
hiányt kiált a világ——-most azt nem értem, miért a világ és miért a némaság kiált…?

rogyott lépt? álmok———-képzavar
szédelegnek bennem
(tovább kéne mennem,
mégis maradok)
levél fonákjára
írtam panaszom

– észre se vette
senki a világon –

egyedül tartom vállamon
nyüszít? bánatom

————————————–

Sajnos nem, kedves Éva…

Legutóbbi módosítás: 2010.04.27. @ 08:59 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))