Nem volt szándékos, mégis
Úgy folyt le rajtam a gy?löleted,
Mint valami ragacsos lé,
És belém mart a kétség,
Hogy nincs már id? semmire,
Még a sajnálkozásra se marad elég,
Hogy legalább kimagyarázzam magam
Ebb?l a slamasztikából.
Mert bennem már minden kih?lt,
És nincs érzékem a szakításhoz,
Én csak elhagyni tudok, de azt nagyon.
Legutóbbi módosítás: 2010.04.30. @ 18:57 :: Horváth János