Akkor még azt hittem ez a gyász…
Az alázat gyalázatként hullt alá
háziőrizetben tüzelt az erdő
torkának szegezve haragját a láng.
Lassan elhittem, ez a gyász…
Hallottam a tűzről menekült tűzmadár zaját
a maga mögött hagyott fészekalj-sikolyt
legyőzöttként a felforrósodott halált.
Most már tudom mi az a gyász…
Újjászületés, a ropogva múlt lét porán
táblán égett törletlen hamuének
hattyúdal, a rejtek Atlantiszán…
Legutóbbi módosítás: 2010.04.29. @ 04:46 :: Kovács György