Pablo Nerudánál a “legszomorúbb” szerepel az els? sorban;
az utolsó sor Eliseo Subiela filmjéb?l véve.
az utolsó sor Eliseo Subiela filmjéb?l véve.
A legvidámabb verset tudom ma éjjel megírni,
hát nem röhej: mit biztosnak tudunk,
az se több, mint a mennyire…
S ha más is úgy véli, és érti szavad, együtt se jobb,
mert az egyik úgyis kimarad;
hibás a kett?t egynek venni, egésznek két felet,
már kezdetekkor cinkelte az Úr a lapjait,
és úgy kezdte: a végnek kezdete, mit adhatok,
hogy értéke legyen; és benne mérce: tudd, merr?l
a hova, és hidd tapasztalásnak más hibáját, csak tanulsz,
hiába jönnél génjeiddel – azt magad hozod, rácsaid
fehérjeláncod, távlatod, amit feledtél; vedd ki cédén,
argentinul élvezd, zsézzél spanyolul, hasson,
legyen filmmé, vásznosan hadd szórakoztasson,
kell-e más, mondd, mi volna más cél:
„Ne halj meg anélkül, hogy megmondanád, hová mész”
Legutóbbi módosítás: 2010.04.24. @ 22:41 :: Petz György
