D.S.-nek szeretettel
ki a zöldbe, aki bírja!
aki nem, azt vigyétek!
leszakad a nap az égr?l,
a télnek végre vége.
volt itt minden: végítélet –
lelke szerint, akinek
büntetés az élet, akár
tél, tavasz, nyár, ?sz legyen.
a másik meg a szívében
teremt-?riz-tart tavaszt,
hangtalan is odabenn hall
madárfüttyöt, dalokat.
zöld és sárga, fehér, vörös,
meggondolni fekete,
arany fénybe keretezve
kék alatt az életem.