Létem
kihalt fájdalmas
reggelekre ébredve
mint vak koldus kéreget
izzadságszagú megértést
poros utcákon keresve az érzést
t?rve lesajnáló bagószagú lenézést
sárbatiporva az önbizalom megfakult emlékét
kopott létezésem összegy?rt papírlapként
hull szemétbe s ha kapnék érte
remeg? kezem szennyes
mocsokban turkál.
Ez itt az
élet.
Legutóbbi módosítás: 2010.04.07. @ 20:25 :: Purzsás Attila