Egy tavalyi valós, a szemem előtt lejátszódó történet négy sorban.
Macska oson nagy csendben, a szőlő árnya takarja,
Karma mered késként, szeme izzik az esti sötétben,
Izma feszül, majd ugrik, utolsót lobban a napfény,
S gyászdalt fúj a rigó holt párja felett kora éjen.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.08. @ 15:22 :: Adminguru