És necsak akkor, amikor a Himnusz költ?jére nem gondolva, a Himnuszt énekli Gondoljon a költ?re is és jelmondatára!
Radnai István:
VALLOMÁS DÍSZMAGYARBAN
Mottó: “Jelszavaink valának: haza és haladás“
KÖLCSEY FERENC: Búcsú az országgy?lést?l
amikor a század a tört kor
amelyet molyként rágott
s az id? szövetén virágot
ny?tt a fert?z? pénz a kór
haladj el?re kapuink tárva
csak el?re erre int a múlt
s akinek egészsége elborult
a lelkifurdalás és fordulások ára
mert aki már szembenézni gyáva
aki már csak let?nt magának selejtje
ember az hogy is sejtse
mit vár el reformot szakítást akkor
ha élni akar és élni tud
pénz felel?sség juss vakít hogy fuss
vagy mégis mint vak heged?k hangja
egy húr megpendül s elszakad
szakíts ki minket ehhez kell szavad
id?ben ?zz a végs? szent rohamra
feléd nyújtja kezét s tollát a költ?
s a kétség szülte népi egység
harsogó ?szinte hív? fenség
nyomorba fáradt emberölt?
tépjed a húrt ha odakint rohad
kiálts fel a felh?tlen égbe
mint kénes?t irgalmát kérve
bolygasd fel az álnok s?r? posványt
s a kr?zus el?tted nyúlik hasmánt
ha e nép s a költ? szent esküvést fogad
amelyet moly rágott a zászlót
rajta átüt még haloványan
ruhája kékjén a haza patrónája
s becsület válsa ki a néma zárszót
elég volt elég volt elég volt százszor
s akit ma ringat élvezet és mámor
annak lelkét hevítse jövend?re hámor
legyen bár káromlás síró imája
ne vonulj vissza agg ifjú ne késlekedj
ide egy újkor új érv új tettvágy érkezett
kigombolt és feltépett felölt?
mossa az utcák s?r? mocskát
egy tiszta váltást lúgot hozz rád
máris rádborul a kalamáris felkent költ?
VÁLASZ Tóth Erika intelmére!
Kedves István!
Tisztelem a reformkoros érzeményeket, és szeretem a jó verseket,
de most ezt a molyos szöveget inkább ne tegyük fel pamfletként sem.
Üdvözlettel:
Petz György
Legutóbbi módosítás: 2010.04.13. @ 12:26 :: Radnai István