Rózsa Ibolya : Fohász

Antológia 2000 Millenniumi kiadás, ALTERRA Könyvkiadó

 

Uram, engedj utat

könnyeimnek,

hogy megeredjen a

fájdalom-folyam,

mely lábam alatt

tócsává,

tócsából tengerré,

tengerből óceánná hízna;

hullámai közt

a partot nem érve

elsüllyednék

az időtlen sós lében.

Uram, engedj utat

könnyeimnek,

mert a fájdalom

belémkövesedik,

úgy feszít, hogy

szétrobbanok tőle

s apró kavicsokként

szerteszóródva

egy hömpölygő víztömeg

hordaléka leszek.

Uram, ne hagyj élni már,

mert kínok feszegetnek

s ennél jobb már a halál.

Uram, engedj utat

könnyeimnek!

 

 

                                        1998.

Legutóbbi módosítás: 2010.04.08. @ 18:07 :: Rózsa Ibolya
Szerző Rózsa Ibolya 114 Írás
Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/