kezemb?l kifolyt,
ìgy a vàszon
ténye ment meg.
Hogy mi volt?
Fegyvert rántok
benne
a minden rendben’,
ott vagyok
merengve
színész és nèz?.
Buborék falàn gomolygunk
oly bágyadtan vegetáló,
torz, színes, elfolyásom
rìmsègek kicsiny könnye.
Rothadás, meg erjesztett
rakét’szìn? börleszkem
csuklód diadal ìvén rángok most is,
règ paralel vilagunknak törlesztem
igéz? vénád árt,
mit élek át:- vekkere riadt hajnalok,
szemem csöpögése mint ha-rácson átfolyó zivatar
magamban eldùdolt szerenádod
ömlesztett lyukas pitvar sajtom
bele se állunk a szóba-szolgálat?
vagy csak én lennék ügyesen
felszolgálva?
kitálalt emberhùs
termékeny de lejárta,
levédtelen egyszer csak vagy pont most
neked feltalált.
elvesztett szüziességem nyomán
bizonytalan kóborok,
a világ halálra nevet
én
háttal neki szomorkodok’
Legutóbbi módosítás: 2010.04.25. @ 18:07 :: Szendrői Csaba
